A Gyilkostó Hotel és Étteremtől 1 km-re található a Gyilkos-tó, az erdélyi látnivalók közül az egyik legszebb. Hargita megyében járva, mindenképpen csodáljuk meg. Remek lehetőség kirándulásra, akár baráti társasággal, akár a családdal.

A legenda szerint egy szerelmes lány fohászkodását hallgatták meg a hegyek, és hatalmas zivatar, esőzés következtében mindent maga alá temettek, Fazekas Esztert, és az őt feleségül kérőt is. Később a keskeny patakból tó lett, melyből ma is kilátszanak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai ezért elnevezték Gyilkos-tónak (Lacul Roșu).

Tekintélyt és félelmet egyaránt kelt bennünk, ha belenézünk mély vízébe. A szállástól könnyen megközelíthető, az erdélyi turizmus fő célpontjainak egyike.

A Békási-szoros Európa egyik természeti ritkasága, amely a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található.

Tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, jelenleg a Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. A világon egyedül itt található meg a békási csűdfű, valamint itt található még a kőhúr, és a híres, és ritka havasi gyopár is.

A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.

Csiga-domb – általános térképga-domb (helyi nevén Rakodó-hegy) 8 hektáron fekvő karbonát forráskúp-telep, Románia legnagyobb aragonit-előfordulása, amely 1980-tól földtani rezervátum. Korond községtől ÉÉNY-ra található, az országúttól keletre. A Csiga-domb az egyik leglátványosabb forráskúp-telep.

Az aragonit a CaCO3 rombos rendszerben kristályosodó ásvány, a kalcit polimorf módosulata. A csiga-dombi sós forrás természetes eredetű, ma is aktív forrás. A víz karbonátos kiválások aljában tör fel, kifolyásánál türkiz-zöld színű karbonátos, vasas, konyhasós üledéket rak le napjainkban.

A Csiga-domb (Dealul cu melci) paleontológiai rezervátum, jelentős mennyiségű elkövesedett csigát tartalmazó homokkővel, amely a felső krétakorban alakult ki.

Az egyedi földtani képződmény kora 65-70 millió évre tehető, agyag és mészmárga konglomerátuma, amelyben 35 puhatestű ismerhető fel. Szép számban található benne az Acteonella gigantea nevű kövesedett, nagyméretű, csiga. A védett terület 0.6 hektáron fekszik.

A Csiga-domb Vidra község területén, Nemesi falu határában, a Kis-Aranyos völgyében, a Slatina patak befolyásától nem messze, a Mihoiesti és Avram Iancu településeket összekötő DJ 762 út közelében található. A Kis-Aranyos bal partján az út mentén látható.

Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésű, 1737 méter kerületű és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik.

A tavat a tőzegláptól mindössze egy keskeny nyereg választja el. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványisó-tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. A tó mellett található a Szent Anna-kápolna, ahol minden évben Anna-napi búcsút rendeznek, melyre katolikus hívők tömegei zarándokolnak el.

A Hargita a Keleti-Kárpátok vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. A Madarasi-Hargita a Hargita hegyvonulatának a legmagasabb (1801 m) csúcsa, többszörösen megénekelt, a székelyek “Szent hegye”, melyet főként andezit típusú kőzet alkot. Csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a terjedelmes, 20-25 km széles Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi-havasokra, Gyergyói-havasokra, Hagymás-hegységre. Szép tiszta időben látható dél-délnyugat irányban a Rika-hegység, Királykő, Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok szinte teljes vonulata. A Madarasi Csúcs a Rákosi Sátéval része a Natura 2000 hálózat keretén belül kijelölt “Madarasi Hargita közösségi jelentőségű természetvédelmi területnek”.

Szentegyháza végétől erdei úton megközelíthető személyautóval is (kb. 10 km), de igényelni lehet lovas-, és traktoros-szekeres szállítást is. A menedékházaktól csak gyalogosan, másfél órás kellemes sétával juthatunk fel a csúcsra. Téli időszakban mindenképp ajánlott a hólánc használata!

A Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építészet legszebb példája, Szárhegy és Székelyföld egyik büszkesége. Itt nevelkedett, nagybátyjánál Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély története és létrejötte az egykori Lázár családdal fonódik össze. 1450 és 1532 között szakaszokban épült, majd 1631-ben Lázár István bástyákkal, várfalakkal meg várárokkal bővítette. Ez a pompás reneszánsz udvarház Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központja lett.

1658-ban a Gábor diák vezette székely csapat itt győzte le a tatárokat és a moldvaiakat. Az elesett tatárokat a falu alatt egy földkupacba temették bele, ami ma „Tatárdomb” néven ismeretes. 1908-ban emléktáblát helyeztek el a domb mellé, évente egyszer a falu lakói kizarándokolnak e helyre, hogy szentmisével emlékezzenek meg a csatáról. A várkastély, miután többször is leégett, Lázár Ferenc helyreállíttatta, majd 1842-ben, amikor súlyos tűzvész pusztított a kastély végleg romba dőlt.

A restaurálási munkálatok napjainkban is folynak, az asszonyok háza épületet még nem sikerült helyreállítani. 1974 óta híres képzőművészeti alkotótáborok, népi mesterségek tanítása tábor, valamint 2007-től „Muuuvi” nemzetközi animációs filmfesztivál kerül megrendezésre e helyen. Napjainkban itt tekinthető meg az alkotótábor munkáinak állandó kiállítása, valamint a népi mesterségek táborban készített gyönyörű szőttesek, varrottasok, rézveretek, festett bútorok.

Az a növényrezervátum, amely körülbelül 34 ha területtel az Olt mellékfolyójának, a Fekete Folyónak a lankájában terül el, egy összetett eutotróf mocsár, egy sor ritka fajjal benépesítve, mint: törpenyír (Betula nana), vad angyalgyökér (Angelica palustris).

Megközelítés: DN11 – Predeáltól 60 km-re.

Erdélyi barangolásaink során a Parajdtól északnyugatra található, kősóhegyeiről nevezetes Szovátára érkezvén kötelező megállnunk a híres gyógyfürdőhelyen, a Medve-tónál, amely e környék híres tavainak legcsillogóbb ékessége, egyedülálló gyöngyszeme, felbecsülhetetlen természeti értéke.

A Medve-tó (románul: Lacul Ursu): Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Vargyas-szoros Erdély egyik leglátványosabb és leglátogatottabb karsztvidéke. A 4 km hosszú szorosban a Vargyas-patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak óta. Eddig mintegy 124 kisebb – 5-10 m hosszú – illetve nagyobb – 10-1550m hosszú – barlangot tártak fel, amelyek 4 szinten – 5-200 m magasságban – helyezkednek el a patak jelenlegi szintje felett és összhosszuk eléri a 7450 m-t. Az ötödik barlangszint a ma is alakulásban lévő patakos – úgynevezett aktív-barlangrendszer.

A karsztvidék állat- és növényvilága rendkívül gazdag és változatos. A szurdokvölgy növényei között számos ritka vagy veszélyeztetett fajt találunk. Ilyenek például a tűlevelű szegfű, a hasogatott levelű imola, a pozsgás Heuffel kövirózsa vagy a magyar nőszirom. További pompás ritkaságok a vitézkosbor, a madársisak, a gömböskosbor vagy a boldogasszony papucsa. A vadregényes sziklavilág sok állatnak nyújt élőhelyet és védelmet. Találunk itt medvét, farkast, szarvast, őzet, vaddisznót, vadmacskát, hiúzt, borzot, nyestet, menyétet, vidrát, keresztes viperát, vízisiklót, szalamandrát és különböző halfajtákat egyaránt.